Jégkorszak interaktív kiállítás
2008 április 6. | Szerző: Alia
Farkasordító hideg. Jégpáncélba zárt világ. Végtelen
fehérség. Rettenetes viharok. Reménytelenül hosszú telek. Szűkös
nyarak. Élelemért folyó harcok. Kihalt vidékek. És felmelegedés… Ez a
jégkorszak.
És az utolsó még nem ért véget. De ki
tudja meddig tart? Hogyan hat a környezetre? Mit érzünk belőle? Milyen
nyomait láthatjuk? Mi a mi szerepünk a folyamatban? Mi vár ránk 100 év
múlva?
Keresse Ön is a válaszokat a Magyar Természettudományi Múzeumban 2008. november 11-ig!
A
kiállítás különlegessége és szenzációja, hogy Magyarországra érkezik
Gyima a mamutbébi, ami 39.000 éves, s a külünlegessége a leletnek, hogy
a mamut minden porcikája és szőre megőrződött Szibériában.
A története:
A
véletlennek köszönhetően tárta fel egy szibériai aranyásó az
egyedülálló leletet 1977-ben a Kirghilyakh-patak völgyében. A kb. 39
000 éves mamutbébi múmiáját Gyimának (az orosz Dimitrij becézett
alakja) nevezték el. Gyima különlegessége abban rejlik, hogy
szőröstől-bőröstől megőrződött.
educafe.hu
Klímabarát építészet
2008 április 3. | Szerző: Alia
Az energiamegtakarítás áll az idei Construma középpontjában
energiamegtakarítás áll a jövő szerdán nyíló 27. Construma szakkiállítás
középpontjában – mondta Szebeni Márton, a kiállítás igazgatója a rendezvényt
bemutató előzetes sajtótájékoztatón csütörtökön.
Az
egymáshoz kapcsolódó cégek egy területen jelennek meg, így közös csarnokban
kapnak helyet az épületgépészek, illetve a készház építők is. Az idei
Construmán immár 11. alkalommal lesz jelen a Decorstone díszítőkő kiállítás és
első alkalommal kapott helyet a Frontál
nyílászáró-kapu-árnyékolástechnikai-üvegipari szakkiállítás. A bemutatót
konferenciák kísérik, egyebek mellett az energiahatékonyságról és bemutatkozik
a Galgafarm nevű ökofalu is.
A sajtótájékoztató keretében adták át a kiállítás idei újdonság díjait.
Elismerésben részesült a Grand-Ács Kft. dupla boronafalas, jó hőszigetelésű
falszerkezete. Ennek lényege, hogy a belőle épült ház kívül-belül fából készül,
a két fa-réteg közé pedig újságpapír hőszigetelés kerül. A Kunság Fenster íves
tolóajtója a speciális vasalatért, üvegért kapott díjat. Újdonság díjjal
ismerték el a Wieland-Werke AG réztakarékos csőrendszerét, valamint a
Wienerberger Téglaipari Zrt. csiszolt falazó elemét is.
metro
Leleplezés
2008 április 3. | Szerző: Alia
Milliárdos adócsalást és pénzmosást derített fel a vámőrség
Alig egy év alatt több milliárd forintot mosott
tisztára egy bűnözői csoport, amely adót is csalt külföldi állampolgárok neve
alatt futó társaságok nevében; hat ember előzetes letartóztatásba került –
számolt be a csaknem fél évig tartott nyomozás adatairól a vámőrség. Egy
budapesti jogtanácsosi iroda vezetője anyagi ellenszolgáltatásért román
állampolgárok nevében 3-4 fővárosi, általa fenntartott üres irodába gazdasági
társaságokat alapított és jelentett be az adó megfizetésének megkerülése
érdekében, illetve jelentős adótartozással rendelkező cégeket íratott a cégek
nevére egy bűnözői csoport kérésére – mondta Kanta Tünde ezredes.
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) bűnügyi igazgatója
hozzátette: a gyanúsítottak szlovák, német, holland, osztrák és lengyel
nagykereskedőktől származó számítástechnikai termékeket és eszközöket a fiktív
vállalkozások nevében szállították az országba, az áru értékét a valós tevékenységeket
nem végző cégek bankszámlájára utalták, s ezek a pénzek végül az elkövetőkhöz
kerültek.
hatmilliárd forint értékben értékesítettek Magyarországon számítástechnikai
termékeket, és mintegy másfél milliárd forintnyi ÁFÁ-t nem fizettek meg. A
vámosok egyszerre 22 helyszínen tartottak házkutatást, hat gyanúsítottat a
bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. Kanta Tünde tájékoztatása szerint
eddig mintegy 10 millió forint értékben foglaltak le eszközöket, a cégek bankszámláit
is zároltatták, de további gyanúsítottakra is fény derülhet.
(MTI)
Szeged újra híres lett
2008 április 3. | Szerző: Alia
Szegeden született a Wikipédia tízmilliomodik
szócikke
Szeged – A szegedi Kisfaludy utcában született
meg a nemzetközi, bárki által szerkeszthető internetes lexikon, a Wikipédia
tízmilliomodik szócikke. Pataki Márta 65 éves művészettörténész egy 16. századi
angol arcképfestőről emlékezett meg, most Kanadától Kínáig mindenki őt ünnepli.
itthon egész nap súrolni, inkább hasznosítom a diplomáimat – érzékelteti a 65
éves Németh Jenőné Pataki Márta, hogy
nyugdíjaséveiben sem int búcsút a művészettörténetnek, amely nagy szerelme. Így
eshetett meg, hogy a világ internetes közössége tegnap lakhelyére, a szegedi
Kisfaludy utcára figyelt: itt született meg a nemzetközi, bárki által
szerkeszthető online lexikon, a Wikipédia tízmilliomodik szócikke. Mégpedig Nicholas Hilliardról, egy 16. századi angol
arcképfestőről.
– Nagyon
örülök, hogy ilyen szerencsés voltam, olyan ez, mint a lottó – mondja Márta
néni, aki művészettörténész, nyugdíjazásáig 40 éven keresztül dolgozott az
egyetemi könyvtárban. Magyar–történelem szakot, két könyvtárosi képzést
végzett, angolul remekül ír és olvas. A francia nyelvben férje, Németh Jenő
egyetemi docens segít, pszichológiai kutatásokkal foglalkozó fia pedig
Washingtonból „dolgozik be”. Házuk egyik szobájában minden az alkotást
szolgálja: a falakon könyvek sorakoznak, egy kislétrán halomban áll Szerb Antal
irodalomtörténete és a francia kultúrát bemutató kiadvány. Az asztal rogyásig
megpakolva művészeti lexikonokkal, albumokkal.
– Festők,
írók, építészek, high-tech – mutatja be érdeklődési körét Márta néni. Az
internetes enciklopédiában jelenleg 61 önálló szócikke olvasható, további több
ezer létrejöttében közreműködött. – Főleg a nyomtatott sajtóra támaszkodom, de
az internetes forrásokra is figyelek – ismerteti módszerét.
Első
szócikkét Czilczer Olga szegedi költőnőről
írta
Azóta megemlékezett például Tömörkény Istvánról, a napsugaras házakról és a
zsinagógáról is. Leginkább a kódexek, ősnyomtatványok miniatúrái
foglalkoztatják, ezekről is írt, így jutott el a műfaj 16. századi mesteréhez,
Hilliardhoz.
Róla született az internetes tudástárat létrehozó San Franciscó-i alapítvány
vezetője által „mérföldkőnek” titulált szócikk március 28-án, nulla óra
hét perckor. Márta néni mutatja, több alkotása is ilyen kései időpontban
keletkezett. – Éjfélig, egyig is dolgozom, ez a nap alkotó periódusa. Hogy
mennyi időt töltök ezzel? A férjem szerint rengeteget – meséli nevetve,
hozzátéve: a tízmilliomodikon például öt napig dolgozott.
Nem hiába: Pataki Márta sikerét a tudástár
weboldalán sajtóanyag hirdeti, ráadásul a világ minden tájáról, Kanadából,
Szlovéniából, Franciaországból, Kínából érkeznek a gratulációk a Kisfaludy
utcába.
Lexikon, 250 nyelven
A Wikipedia egy ingyenes, interneten
hozzáférhető és bárki által szerkeszthető enciklopédia. A San Franciscó-i
Wikimedia Foundation hozta létre 2001-ben. Azóta több mint 250 nyelven íródik,
például angolul, franciául, de lengyelül,
japánul, még kantoni nyelvjárásban is. A magyar kiadás
jelenleg 91 ezer 500 szócikket tartalmaz, az angol nyelvű tudástár tegnap 2
millió 313 ezer 380-nál tartott.
Delmagyar.hu
Rovarszem elvén működő digitális kamera
2007 június 5. | Szerző: Alia
Az Osakai Egyetem kutatói olyan új típusú kamerát fejlesztettek ki, amely képes akár több objektum közötti távolság, valamint a színek, a struktúrák és más jellemzők megállapítására.
A Jun Tanida vezette csoport által létrehozott digitális kamera leginkább a rovarok szemének működési elvére hasonlít, lényegében egy olyan integrált hardver- és szoftverrendszer, amellyel akár 3D-s jeleneteket is rögzíteni lehet. A technológia neve Thin Observation Module by Bound Optics (TOMBO) lett és kilenc kisméretű lencséből, illetve egy a felvételeket elemző szoftverből áll. A hardverrész alig inggomb méretű, így bármely készülékbe, mobiltelefonokba, PDA-készülékekbe vagy notebookokba beépíthető.
“A kamera működésének elve nem újkeletű. Ilyen lencsékkel már évek óta kísérleteznek, hogy például megnöveljék a hagyományos kamerák maximális felbontását” – mondta Fredo Durand, a Massachusettsi Technológiai Intézet professzora. Tanida és csoportjának tagjai azonban kizárólag arra koncentráltak, hogy a lehető legvékonyabb lencséket hozzák létre.
Az alapötlet egyszerű: több lencse több képi információt szerezhet meg, hiszen több szögből biztosítja a felvételek elkészítését. A relatív látószög – ahonnan egy személy egy objektumot néz – attól is függ, hogy az milyen távolságra van az illető szemeitől. Emellett változhat a szín és a forma megítélése is, attól függően, hogy melyik szemünkhöz van közelebb az objektum és hol található a fényforrás. A szemeink által érzékelt információkat (távolság, szín, forma és más jellemzők) az agyunk dolgozza fel. A japán kutató ugyanezt az elvet alkalmazta a TOMBO létrehozásakor.
A szoftver képes elkülöníteni a kilenc lencse által közvetített képet, eltávolítani az árnyékokat, kompenzálni a zavaró részeket és ezután egy kétdimenziós képet hoz létre. Végül megállapítható az objektum távolsága, színe, formája stb. és így megkapható a 3D-s felvétel. A TOMBO maximális felbontása jelenleg 1,1 Megapixel, Tanida és munkatársai ezen szeretnének javítani. Ehhez új képfeldolgozási eljárásokat akarnak kidolgozni és további lencséket beépíteni.
Dave Brady, a Duke Egyetem professzora szerint a megoldás előnye a hardverrész méreteiben rejlik, ami által a technológia gyakorlatilag bárhol felhasználható. Emellett fontos az is, hogy a digitális kamera mindig az adott feladatnak megfelelően testreszabható legyen, hiszen egy parkolói biztonsági eszköznek kisebb felbontású képeket kell készítenie, mint egy katonai felderítő rendszernek.
Szereted a macikat?
2007 június 5. | Szerző: Alia
Hogyan menthetünk jegesmackókat?
Jegesmedvék a főszereplői a WWF Magyarország kedden elindított honlapjának, amelyen többi között az is megtudható milyen összefüggés van a jegesmedvék hajléktalanná válásának az égve maradt villanyhoz
A lakosság is sokat tehet az éghajlatváltozás mérsékléséért – állítja a WWF Magyarország, amely kedden, a Környezetvédelmi Világnapon indította el új honlapját, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykertben mutatott be a sajtó képviselőinek.
Csáki Roland, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a jegesmedve az egyik állatfaj, amely a klímaváltozás áldozata. 20-30 kilogrammal nyomnak kevesebbet a jegesmedvék a korábbi évtizedekhez képest, mert a globális felmelegedés következtében később fagynak be a tengerek, és hamarabb jön az olvadás. A medvék számára létszükséglet a vastag jégtakaró, mert ekkor tudják fő táplálékukat, a fókákat elkapni és felszedni az élethez szükséges zsírréteget. Ez az idő évről-évre rövidebb, és mind többet kell vándorolniuk a betevő falatért.
Az akcióhoz Németh Lajos, meteorológus is csatlakozott, aki szerint a kormányok és az ipar mellett a lakosság is sokat tehet azért, hogy csökkenjen a globális felmelegedés, például energiatakarékos izzók alkalmazásával, hőszigetelt lakással, kevesebb gépkocsi használattal.
A “jeges honlapon”, amely a wwf.hu/klima címen érhető el hangos vetítéssel mutatják be milyen állatfajokat, hogyan veszélyeztet a klímaváltozás, például a bengáli tigriseket és a tengeri teknősöket. A weboldalon gyermekek és felnőttek is találnak játékot, amellyel ajándékot nyerhetnek. A Háztartási jegesmedve-mentő tippek között pedig ötleteket olvashatnak arra vonatkozóan, mit lehet tenni, hogy a medvék talpa alól ne olvadjon el a jégtakaró.
egyre tudatosabb fogyasztás
2007 június 5. | Szerző: Alia
Belgium: egyre tudatosabb fogyasztás
Azt tudjuk, hogy mifelénk a biotermékek piaca egyelőre viszonylag szűk, de mi a helyzet más országokban? Tudósítónk Belgiumban nézett körül.
Fogyasszon kevesebbet, jobbat! Nézze meg kitől, mit és milyen eredetűt vesz! Fogyassz tudatosan! – hirdeti egyre több belga biokereskedő, akiknek a száma az utóbbi években látványos növekedésnek indult. Ugyanakkor számos ,,konvencvionális” kereskedő, sőt egyre több élelmiszer-áruház is zászlajára tűzi a tudatos áruválasztás fontosságát.
A bioboltok számára fontos, hogy a termék jó minősége ne csak szólam legyen, hanem a vásárló minél inkább tisztában legyen a termék eredetével, valódi összetevőivel. Az egyik biotermék-forgalmazó hálózat, a méltányos kereskedelemben egyik zászlóvivőjeként is ismert Oxfam, aki kifejezetten a nemzetközi, leginkább harmadik világbeli termékekre specializálódott. Márkázott, saját termelési hálózatából beszerzett, egységes csomagolásban a polcokra kerülő termékeire minőségi garanciát vállal. Mivel zárt láncolatban beszerzett árukról van szó, valóban ismerhetik annak útját a termelőtől egész a fogyasztókig.
A cég felfogása szerint azonban nem csak a vásárlók korrekt informálása és minél jobb minőségű kiszolgálása a lényeg, hanem ez egy több összetevős ,,játszma”, amelyben az egyik legfőbb szerepe az aktív, tudatos fogyasztóknak van. Ennek megfelelően az Oxfam bolthálózata igyekszik aktívan bevonni a fogyasztókat a termelési folyamatok megismerésébe, körülményeibe. Tájékoztató füzeteikben, az interneten és természetesen magukban az üzletekben mutatják be az adott termékek termővidékét, termelési körülményeit, azt, hogy kik és mennyiért termelik az Európába készülő élelmiszereket és egyéb árucikkeket.
Fontosnak érzik tudatosítani, hogy egy termék kiválasztásakor nem csak az ár-érték és minőség arányát kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy fogyasztásunkkal vajon minőségi munkahelyek megteremtését mozdítjuk-e elő, az árucikk gyártása közben nem válik-e kiszolgáltatottá a termelő, megfelelőek-e a termelési körülmények, a munkafeltételek.
Mindezzel tehát a is be kívánják vonni egy tudatos, jobbító szándékú nemzetközi termelési-fogyasztási körforgásba. Állításuk szerint a vásárló döntésével igenis felelős a termék ,,előéletéért”, annak előállítási körülményeiért, a termelők szociális helyzetéért. Éppen ezért a biotermékeiről ismert Oxfam csak olyan területeken termel vagy termeltet, ahol önmaga tud felelni a termelés megfelelő minőségi és társadalmi körülményéért. A termék árának fele a termelés helyszínén marad, részben munkabérekben, részben a minőségi fejlesztéseket elősegítendő. Az üzlethálózat kifejezetten a harmadik világ országaiból importál termékeket, igyekezvén megteremteni a termelők lehető legmegfelelőbb munkakörülményeit.
Belgiumban azonban nem teljesen új ez a fajta termelési tudatosság. Pontosan harminc éve, 1976-ban jött létre a Natur & progrès program, amely tudatos környezetkímélő technikákat kínál farmereknek, kis- és nagytermelőknek, valamint háztáji termelőknek. Célja az ökokultúra bevezetése a mezőgazdaság és az élelmiszerfogyasztás köreibe. A tudatos fogyasztás, a természetközeli gazdálkodás ismeretének terjesztését a közoktatásban, a fiatalabb generációkkal kezdik.
E mozgalmak nem harcos, radikális környezetvédők, az ipari termelés minden eredményét elvetik, ehelyett megfontoltságra, végiggondolásra szólítanak. A vásárlókban a minőségi termékek fontosságát tudatosítják, amelyek környezetkímélőbb technikával és alapanyagokból készültek, s amelyeknek élettartama is hosszabb, mint egy olcsóbb dömpingárué. Egyben ellenállásra is felszólítanak az erőltetett fogyasztásra buzdító reklámokkal szemben, mondván, minden egyes vásárlás előtt gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e az adott termékekre.
A számos civil kezdeményezés (ld. például az egyéni szerepvállalás népszerűsítéséért indított Ca passe par moi kampányt) mellett nem egy kereskedő cég is felismeri és megfogalmazza, hogy a környezet kímélése, az energiaforrásokkal való kiszámítottabb gazdálkodás nem kell, hogy egy tehetősebb réteg luxusa maradjon. Átlagos élelmiszer-áruházak, de diszkont üzletek is egyre nagyobb mértékben forgalmaznak bio- és környezetkímélő termékeket. Ezek pedig nem az üzletek legeldugottabb polcain, hanem feltűnő helyeken bukkannak fel – mindenki számára elérhető árakon.
Szokás Belgiumot, főként a vallon területeket, Franciaországhoz hasonlítani. A magas fokú biokultúra, illetve a tudatos fogyasztásra nevelés azonban egyértelműnek tűnik, hogy nem a ,,déli nagytestvér”, hanem inkább a flamand, holland, német közelség hatása. Párizzsal ellentétben Brüsszelben feltűnően nagy számban várnak különböző bioboltok, éttermek, gyorséttermek.
Kis magyar kólatörténet
2007 június 5. | Szerző: Alia
Szőke kóla, barna kóla: hidegháború az üdítőfronton
Az amerikai kólaital a szocializmusban évtizedekig az imperializmus rettegett, ám vágyott szimbólumának számított, ami ellen a baráti országok saját kóláikkal vették fel a harcot. Cikkünkben megkíséreljük feleleveníteni, idehaza mi mindennel itatták a kólára szomjúhozó lakosságot a háború után megjelent legendás csatos Bambi és a késői szocializmus Traubisodájának időszaka között. Hidegháború az üdítőfronton.
Magyarországon is forgalmazni kezdik a szlovák élelmiszeripar egyik csodafegyverét, a Kofola üdítőitalt. Az odakinn (állítólag) a Coca-Colánál és a Pepsinél is jobban fogyó szénsavas ital a hatvanas években született, amikor a szocialista nagyipar különféle helyi kólaváltozatokat fejlesztett ki, hogy azokkal igyekezzen csillapítani a nép szomját. Ezek közül néhányat annyira megszeretett a közönség, hogy a Kofolához hasonlóan ma is talpon tudnak maradni.
A magyar kólagyártás összefonódott a korszerű szénsavas üdítőital gyártásának történetével. A palackozott üdítőitalok itthon a harmincas években jelentek meg, a legelső közülük a szakirodalom szerint az Ausztriából származó, különféle ízekben kapható Krachedli volt. A szénsavas üdítők magyarországi gyártása még sokáig nem indult be, a vendéglőkben szikvízzel hígított málnaszörpöt árultak. A második világháborút követően a szeszipari cégek államosítása után jelent meg a háromdecis “csatzáras” üvegben forgalmazott narancsízű és -színű Bambi, illetve a citrom aromájú Utas üdítő – olvasható Borszéki Bélának és Hernádi Zoltánnak a hazai palackozott üdítőitalok történetét feldolgozó cikkében (Alkoholmentes italok 2001/1-2.)
A hazai sajtóban a kezdet kezdetétől folyt az amerikai imperializmus szimbólumaként kezelt Coca-Cola lehúzása. Még Európa nyugati felén is bizalmatlanul méregették a kapitalizmus italát: Franciaországban például 1950-ben csaknem hatályba lépett egy törvény a foszforsav tartalmú üdítőitalok betiltásáról (márpedig a Coke ilyen), az olasz kommunisták lapja, a L’Unitá pedig olyasféle városi legendákkal rémisztgette olvasóit, hogy a kólát ivó kisdiákok másnapra megőszülnek (HVG, 1999. augusztus 7.).
Utólag annál meglepőbbnek tűnik, hogy éppen a sokat bírált Coca-Cola lett a második világháborút követően az első amerikai termék, amelyet Magyarországon is elkezdtek gyártani. A Magyar Likőripari Vállalat 1967 végén kötött palackozási szerződést a Coca-Colával, amit amúgy az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron egy kóstoltatás előzött meg. A következő nyáron megkezdődött a világ legismertebb kólájának gyártása: a Kőbányai Likőrgyárban felállított gépsor óránként 5 ezer darab két deciliteres kiszerelésű Coca-Colát gyártott.
Némi késéssel jelent meg a Sztár üdítőcsalád kólaváltozata is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben kötött szerződést a holland Naarden International szirupgyártó céggel kólasűrítmény gyártására, s a Sztárt ebből készítették az óbudai szeszgyárban, majd később már Kisvárdán, Demecseren, Miskolcon is – meséli a hvg.hu-nak Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség főtitkára, aki akkoriban minőségellenőr mérnökként dolgozott a SZOV-nál.
Pesti helyett Pepsi-Cola
Mindezt követte a Pepsi bejövetele, ami ugyancsak érdekes volt, hiszen először csak koppintani akarták Pesti Kóla néven. Az eredetire hasonlító ital szirupjának kikeverésére a Fővárosi Szeszipari Vállalat már meg is adta a megbízást egy osztrák sűrítménygyártónak. Időközben azonban az amerikai Pepsi megegyezett az ő kólájának magyarországi gyártásáról – emlékszik vissza munkatársunknak Borszéki Béla. A Fővárosi Ásványvíz Vállalat az óbudai jéggyár eladásából származó bevételt új német üdítőital-gyártósor megvásárlására kívánta költeni, de a szándékot a Pepsi üzletkötői megneszelték, s a németországi szerződéskötéskor visszautasíthatatlan ajánlatot tettek a magyar küldöttségnek: kiegészítik az üzemet a Pepsi gyártásához szükséges berendezésekkel, ha szerződést kötnek Pepsi-Cola gyártására. És kötöttek. (Hasonló másolási szándékkal alkották volna meg – állítólag – a Nyíri Colát, amelyből szintén nem lett semmi.)
A fenti szerződések úgynevezett adresszációs megállapodások voltak. Kompenzációs ügyletek, amelyek során a magyaroknak a szirupot valutáért értékesítő cég vállalja, hogy ugyanakkora értékben vásárol magyar árukat. Pepsi-sűrítményért cserébe tehát konzerveket és efféléket vettek tőlünk a nyugati cégek, de gyártóberendezések beszerzését is meg lehetett oldani ilyen ügyletekkel. A magyar illetékesek egnyugodhattak tehát, a népgazdaságot nem érte kár.
Bár létezik olyan leírás, amely szerint a Pepsi gyártása okozta az ugyancsak a Margitszigeten palackozott “csatos” Bambi halálát, Borszéki professzor nem így emlékszik. A két üdítőt párhuzamosan is gyártották, magyarázza, ráadásul a megfelelő Bambi-forgalom fenntartása érdekében árukapcsolást alkalmaztak: csak ugyanannyi kólát vihetett egy kiskereskedelmi egység, amennyi Bambit rendelt mellé. Ennek nyilvánvaló oka az lehetett, hogy a kólasűrítményeket valutáért vásárolta az ország. De árukapcsolás ide vagy oda, a Bambi egyszerűen kiment a divatból. (Mellesleg széles körben terjedt, hogy a “megengedettnél” jóval nagyobb a kátránytartalma.)
A kólaitalokból egyre több fogyott: míg 1969-ben 22,6 millió palack 0,2 literes Coke és 4,1 millió kis üveg Sztár üdítő készült, 1973-ban már 78,5 millió Coca-Colát, illetve 57,6 millió Sztárt röpítettek ki magukból a gépsorok, s ekkorra már beindult az egyliteres Pepsi gyártása is. ,,A szerényebb körülmények között működő megyei tanácsi vállalatok nem gondolhattak külföldi cégekkel való adresszációs üzletek megkötésére” – írja az említett szerzőpáros. Volt azért példa vidékre szánt licencre, Veszprémben kezdték el gyártani például az NDK jeles Quick üdítőcsaládját, köztük a Quick Colát.
Ugyancsak keletnémet a Vita Cola, amely – a Kofolához hasonlóan – túlélte a kommunizmust, s igencsak népszerű odakinn. Persze volt idő arrafelé hozzászokni, hiszen az NDK-ban a rendszerváltásig csak az Intershop boltokban, valutáért lehetett Coke-ot és Pepsit vásárolni. A Vita Colát itthon nem gyártották, s magyarországi felbukkanására már a szakemberek is csak homályosan emlékeznek. De hogy ismert volt, arra bizonyíték, hogy Kellér Dezső is megemlékezett róla 1959-ben. Humoreszkjében azon élcelődött, hogy éppen akkor készült el a szocialista ipar kreálmánya, amikor előtte már mindennek elmondták a kólákat: ,,Legfeljebb azt tehetjük, amit a tánctanárok, akik olyan ravaszul tudnak nyilatkozni. Hogy aszongya, lehet ám azt a rock and rollt ízlésesen is táncolni. Majd azt mondjuk: lehet ám azt a Coca-colát úgy is inni, hogy az üdítsen.”
A Sztár üdítőitalok időközben Queen üdítőkké változtak, de a Buszesz Zrt. már ezek gyártását is abbahagyta, inkább ásványvízzel és ecettel foglalkozik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyedül csak a két amerikai óriás termékét kellene innunk, hiszen a nagyobb áruházláncoknak is megvan a maguk kólája. Ezek mellé társul most a Kofola, amelyet olyanfajta nosztalgia és rajogás övez Szlovákiában, mint itthon mondjuk a Traubisodát vagy a Márkát. Lehetne azon merengeni, hogy Magyarországon miért nem sikerült megerősödniük a helyi kólaízeknek. De ez bizonyára azért van így, mert itthon az egykori béketábor többi tagjához képest is viszonylag korán fogyaszthattuk a sikeres nyugati licencek nyomán gyártott barna italokat. Hangulatjavító intézkedésként a legvidámabb barakkban már akkor nyugati kólát szürcsöltünk, amikor csehszlovák és NDK-s barátaink még csak epedezhettek utána.
Környezettudatosság és informatika
2007 június 5. | Szerző: Alia
Sun-GKIeNet-felmérés: környezettudatosság és informatika
– Magyarországon általános az a nézet, miszerint a legmodernebb informatikai rendszerek környezetvédelmi szempontból is megfelelnek az elvárásoknak, s ezért a környezettudatos magatartás csak a leselejtezett eszközök megfelelő kezelésében és a legújabb eszközök beszerzésében nyilvánul meg, s figyelmen kívül hagyják például az áramfogyasztást. A Sun Microsystems és a GKIeNet közös, az informatikát használó pénzügyi szerveztek környezettudatosságára vonatkozó kutatásából kiderül, hogy a magyar bankok és biztosítók 30, illetve 20 százaléka méri csak, hogy mennyi energiát használ informatikai infrastruktúrájuk. Azok, aki nem mérik ezt, azt feltételezik, hogy az energiaköltség nem jelentős tétel az üzemeltetésen belül.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a napjainkban Magyarországon üzemelő 45 ezer szerver a teljes áramfogyasztás 1 százalékát használja fel, lakosságarányosan pedig több mint 4 százalékát.
Lőrincz Vilmos, a GKIeNet ügyvezető igazgatóhelyettes, a kutatás vezetője elmondta: Magyarországon évente 37 ezer gigawattóra áramot használnak fel, amiből 11 ezer a lakossági fogyasztás. Hozzátette: munkájuk végeztével a személyi számítógépeket ugyan kikapcsolják a cégek munkatársai, de ezt nem energiatakarékossági, hanem biztonsági okokból teszik.
A kutatásvezető kifejtette: a magyar informatikai vezetők nincsenek érdekeltté téve az energiatakarékosságban, csak például abban, hogy a rendszernek minél nagyobb legyen a rendelkezésre állása. és a biztonsági szintje. Ugyanakkor az is igaz, hogy az informatikai költségek csökkentése növelné az adott cég versenyképességét.
A Környezetvédelem Világnapján rendezett eseményen elhangzott, hogy a világon évente 20-50 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, míg a magyar lakosság évente összesen 4 millió tonna szilárd szemetet termel. Magyarországon évente 12-14 ezer új szervert vesznek, azaz átlagosan 15-20 százalékkal többet, mint az előző évben.
A kutatás során egyebek mellett arra kerestek választ, hogy a legnagyobb vállalatok saját tevékenységük kapcsán miben látják a környezettudatosság lehetőségét és egyáltalán ide sorolják-e az informatikát.
A kutatást végző GKIeNet Kft. munkatársai 15 magyar nagybank és biztosító informatikai döntéshozóival készítettek interjút.
Földhő Miskolcon?
2008 április 6. | Szerző: Alia
greenfo
Oldal ajánlása emailben
X